Źródła archiwalne:
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL, Budapest)
2.1. I/3. 8. doboz, Gödér Pál operatív kartonja
1.5. O-7763, Zsabka Kálmán
1.5. O-14850, „Rongyos Gárda”
1.9. V-286, Kunéri István „Rongyos Gárdista” feljelentési kötelezettség elmulasztása
1. A-779/1, Lengyel menekültekre vonatkozó iratok, I. kötet
Budapest Főváros Levéltára (BFL, Budapest)
XXV.1.a 1946/865, Hubay Kálmán népbírósági ügye
VII.5.e. 1949/21869, Draskóczy László és társai
Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár (HIM HL, Budapest)
AKVI, tiszti adatgyűjtő
VII. Ellenállási Gyűjtemény, Magyarország (EGy M)
VII. Ellenállási Gyűjtemény, Nemzetközi (EGy N)
VII. Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye 1945-ig (Tvgy)
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL, Budapest)
K27. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek
K429. Kozma Miklós
Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtár (OSZK PKnyt, Budapest)
Alb. C 134. Bihary László (rajzolta): A nevető gárda. A „Rongyos Gárdának” az 1921. évi nyugatmagyarországi, valamint az 1938. évi kárpátaljai felkelő harcok-ban részt vett tagjairól. Budapest, MFOSZ, 1941.
The National Archives (TNA, London)
SOE History 113. (1944–1945) Hungarian Section History. Draft. HS7/162
Prasa:
A »Rongyos Gárda« története, „Sorakozó” z 4 marca 1939, 3–4.
A Magyar Fajvédők Országos Szövetségének közleményei, „Sorakozó” z 7 lipca 1939 r., s. 4.
A magyar–lengyel baráti szervezetek egységesítésével magyar–lengyel külpolitikai társaság terve merült fel, „Sorakozó” z 16 lipca 1939, s. 2.
A zsidó beszivárgás vonala, „Sorakozó” z 7 lipca 1939, s. 1–2.
Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Első kötet, Budapest 1939.
Eine neue Art der Unruhetigung. Wer sind die Lumpengardisten?, „Banater Deutsche Zeitung” z 10 sierpnia 1939, s. 2.
Ernste Zwischenfälle in Bonyhad, „Völkischer Beobachter” z 30 maja 1939, s. 1.
Fajvédő Szövetség közleményei, „Sorakozó” z 14 lipca 1939, s. 6.
Frühwirth Mátyás zsarolóját kéthónapi fogházra ítélte a tábla, „Esti Kurír” z 7 maja 1936, s. 4.
Határozat, „Sorakozó” z 12 kwietnia 1940, s. 4.
Határtalan lelkesedéssel fogadta Lengyelország a világháború magyar legionistáit, „Magyar Nemzet” z 8 sierpnia 1939, s. 9.
Horthy Miklós kormányzó írt előszót Lipcsey-Steiner lengyel őrnagy Moscicki-életrajzához, „Magyarország” z 28 października 1938, s. 11.
Hubay Kálmánt könnyebb baleset érte, „Magyarság” z 9 sierpnia 1939 r., s. 10.
Juszynski C., Zarándokút a barátság és testvériség nyomában, „Magyar Nemzet” z 29 sierpnia 1979, s. 7.
Kolozs P., Aki nem marad a kaptafánál, – ha hívja az igaz ügy, „Uj Nemzedék” z 24 grudnia 1940, s. 9.
Lipcsey-Steiner Mihály lengyel őrnagy előadása Rydz-Smigly tábornagyról a magyar-lengyel szövetségben, „Magyarság” z 28 kwietnia 1937, s. 4.
„Magyar Országos Tudósító” z 15 lipca 1939, s. 234.
Magyar Távirati Iroda, Belföldi Hírek, z 17 listopada 1948 r. (B 29. Kiadás).
Megint letartóztattak egy álhírlapírót, „Az Ujság” z 16 sierpnia 1939, s. 8.
Nagy lelkesedéssel fogadták Lengyelországban a légiók nemzeti ünnepén résztvevő magyarországi légionistákat, „Pesti Hírlap” z 8 sierpnia 1939, s. 2.
NINCSENEK és sohasem voltak Rongyosgárdisták Lengyelországban!, „Esti Ujság” z 3 sierpnia 1939, s. 1–2.
Sajtóper, amelyre detektívvel kell előállítani a sértettet, „Magyarország” z 29 sierpnia 1934, s. 8.
„Sorakozó” z 21 kwietnia 1939, s. 8 (brak autora).
Táborozás Vereckén, „Sorakozó” z 9 czerwca 1939, s. 6.
Törzsökös magyar–lengyel kulturális munkaközösség alakul, „Magyar Nemzet” z 20 sierpnia 1939, s. 23.
Új erővel indul meg a törzsökös magyarok szervezkedése, „Az Est” z 5 sierpnia 1939, s. 6.
Opracowania:
A madridi követségtől Mauthausenig. Andorka Rudolf naplója, red. Z. Lőrincz, Budapest 1978.
A turáni vadászok évkönyve 1944, red. N. L. Sütő, Budapest 1944.
A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról, 1933–1944, red. G. Ránki, E. Pamlényi, L. Tilkovszky, G. Juhász, Budapest 1968.
Ablonczy B., Pál Teleki (1879–1941), tłum. Sz. Brzeziński, Warszawa 2020.
Antoniewicz R.J., A szabadságért lengyel földön, „Élet és Tudomány” 27 (1972), s. 1347–1352.
Balázs I., Ferdinánd Leó Miklósi (1889–1968), w: Polsko-węgierskie mosty przyjaźni. Biografie, red. K. Łubczyk, M. Mitrovits, Warszawa 2024, s. 39-47.
Bartha Á., Anti-Nazi Politics in Hungary during the Second World War, „Totalitarian and 20th Century Studies”, 4 (2020), s. 498–514.
Bartha Á., Bajcsy-Zsilinszky Endre. Életút és utóélet, Budapest 2019.
Bartha Á., Pócs N., Szécsényi A., Egy hosszan „ébredő” túlélőművész. Zsabka Kálmán pályarajza (1897–1971) I. rész, „Múltunk”, 2 (2019) s. 138–180.
Bartha Á., Törzsökösök, rongyosok, turániak. Németellenes magyar fajvédelem, 1938–1945, Budapest 2023.
Bartha Á., Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945, Budapest 2021.
Bodó B., The White Terror: Antisemitic and Political Violence in Hungary, London – New York 2019.
Dąbrowski D., Cichoracki P., Az 1939-es kárpátaljai események lengyel nézőpontból, w: Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig. Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai, red. Cs. Fedinec, Pozsony 2014, s. 195–210.
Die Tagebücher von Joseph Goebbels. Herausgegeben von Elke Fröhlich, Teil I. Aufzeichnungen 1923–1941. Band 7. Juli 1939 – März 1940, München 1998.
Fedinec Cs., A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja, Budapest 2015.
Gerencsér T., Grad M., Mitrovits M., Flaga węgierska nad Wisłą. Z dziejów placówki dyplomatycznej Węgier w Warszawie, Warszawa 2017.
Gyurgyák J., Magyar fajvédők. Eszmetörténeti tanulmány, Budapest 2012.
Hruboň A., „Blaho vlasti – zakon najvyšši!”. Narodna obec fašisticka a Slovensko (1926–1938), Ružomberok 2015.
Komáromi J., Rongyos Gárda. Tizenhat elbeszélés, Budapest 1921.
Kovács I., Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél. Pilsudski… Katyn… Szolidaritás. A XX. Századi lengyel történelem sorsfordulói, Budapest 2012.
Lengyel B., Európa forgószelében, Szarvas 2011.
Macartney C.A., October Fifteenth: A History of Modern Hungary, Edinburgh 1956–1957.
Mester K., A felvidéki szabadságharc története, Budapest 1939.
Mitrovits M., Stanowisko rządu węgierskiego wobec wojny niemiecko-polskiej w roku 1939, w: Henryk Sławik – śląski bohater trzech narodów, red. J. Januszewska-Jurkiewicz, L. Krzyżanowski, Bielsko-Biała 2015, s. 60–74.
Orłowski L., Pierwsze wiadomości o wojnie, „Zeszyty Historyczne” (3) 1963, s. 112–117.
Orłowski L., Sprawa wspólnej granicy z Węgrami, „Niepodległość” 11 (1978) i 13 (1980), s. 136–183, 66–127.
Paksa R., A magyar szélsőjobboldal története, Budapest 2012.
Paksa R., Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója, Budapest 2013.
Pócs N., Varjúsereg. Kováts Tivadar és a magyar fajvédelem láthatatlan útjai, Pécs Budapest 2022.
Romsics I., A Trianonhoz vezető út. Historiográfiai áttekintés, „Magyar Tudomány” 6 (2020), s. 727–737.
Saly D., Szigorúan bizalmas! Fekete könyv: 1939–1944, Budapest 1945.
Sipos P., Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja, Budapest 1970.
Stanislav J., Mičev S., The Legacy of Freedom. A Baedeker on Anti-Fascist Resistance and Slovak National Uprising, Banská Bystrica 2019.
Stenge B.Cs, A Rongyos Gárda bevetése Kárpátalján, 1938–1939. 1. rész., Seregszemle, 2 (2018) s. 93–106.
Stenge B.Cs., Lengyel diverziós műveletek Magyarország támogatására 1938. október-novemberében. I, „Hadtudomány”, 27 (2017), s. 52–60.
Stenge B.Cs., Lengyel diverziós műveletek Magyarország támogatására 1938. október-novemberében. II, „Hadtudomány” 27 (2017), s. 75–84.
Szanyi M.J., Kárpátalja visszacsatolása Magyarországhoz (1938–1939). Autonómia, birtokbavétel, katonai akciók, Doktori (PhD-) értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017.
Székely Molnár I., A Rongyos Gárda felvidéki harcai, in: Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv, Budapest 1940, s. 425–456.
Szita Sz., Ujszászy István tábornok pályafutása, „Múltunk” 2 (2006), s. 4–31.
Tilkovszky L., Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon, 1938–1941, Budapest 1967.
Tóth I., Két Anschluss között. Nyugat-Magyarország és Burgenland Wilsontól Hitlerig, Pécs 2020.
Varga E.L., Egy emléktábla és ami mögötte van – Lengyelek-magyarok, 1919–1920, „Hitel” 11 (2011), s. 29 –34.
Varga E.L., Jan Emisarski vezérkari alezredes, budapesti lengyel katonai attasé működése, 1938–1940, „Aetas” 1 (2010), s. 113–130.
Varga E.L., Magyarok a Lengyel Légiókban 1914–1918, „Valóság” 12 (2015), s. 35–60.
Varga E.L., Magyarok a lengyel légiókban, 1914–1948, „Hadtörténelmi Közlemények” 3 (2012), s. 807–846.
Varga E.L., Orłowski Leó budapesti lengyel követ visszaemlékezései II., „Századok” 6 (2003), s. 1389–1420.
Varga E.L., Részlet Jan Emisarski, volt budapesti lengyel katonai attasé emlékirataiból, 1938–1940, „Hadtörténelmi Közlemények” 4 (2001), s. 113–130.
Zeidler M., A revíziós gondolat, Budapest 2001.
Zima M., Węgrzy wobec Powstania Warszawskiego, Warszawa 2016.
Zinner T., Az ébredők fénykora, 1919–1923, Budapest 1989.
Język Polski
English
