Źródła archiwalne:

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)

1.2. M-28870. Adorján.

1.6. P-1090. Lázár János és társai.

1.9. V-6468. Mátravölgyi József és társai.

1.9. V-108576/1. Dálnoki István és tsai.

1.9. V-46998. Bozóky Géza.

2.5. O-8–2000/40. Szabadságharcosok fn. dosszié 40. sz. melléklete.

1. A-710. Orosz és ukrán emigránsok szervezkedéséről szóló anyagok.

1. A-779/1. Lengyel menekültekre vonatkozó iratok, I. kötet.

Hadtörténelmi Levéltár (HL)

TGY 3409. Bozóky Geyza: A megszállt Ukrajnában.

TGY 3908. Mészöly Elemér vezérőrnagy: Háborús naplóm.

TGY 3958. Együttműködés az Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) és a M. Kir. Honvédség között 1943–1944.

VKF 1944. Eln. 1.oszt. 12. Szn. 1944. júl. 26. A vezérkar főnökének előadása a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács ülésén.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL)

K 64a. 1939–33. Ukrán-rutén ügyek.

Literatura:

B. Stenge Cs., Lengyel diverziós műveletek Magyarország támogatására 1938 október-novemberében. I-II. rész, „Hadtudomány”, 52–60 (2017), s. 75–83.

Bartha Á., Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945, Budapest 2021.

Diplomáciai lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve, red. I. Bába, Budapest 2018.

Bereza T., Węgrzy wobec eksterminacji ludności polskiej przez nacjonalistów ukraińskich, „Biuletyn IPN” 1–2 (2020), s. 121–134.

Bogiv O., A kárpátukrán kérdés hatása a magyar–német viszonyra 1938–1939-ben, w: Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig. Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai, red. Cs. Fedinec, Bratislava 2014, s. 245–261.

Bonkáló S., Az ukrán mozgalom története 1917–1922, Budapest 1922.

Bonkáló S., A rutének (ruszinok), Budapest 1940.

Breitman R., Goda N.J.W.: Hitler’s Shadow: Nazi War Criminals, U.S. Intelligence, and the Cold War, National Archives 2010.

Brenzovics L., A magyar kormányzat Kárpátalja-politikája, 1939–1941, w: Kárpátalja 1938–1941. Magyar és ukrán történeti közelítés, Budapest 2004, s. 87–119.

Csatáry Gy., Magyar katonai és kémelhárítási iratok a Kárpátaljai Állami Levéltárban (1938–1944). RIK-U, Beregszász-Ungvár, 2016.

Dąbrowski D., Cichoracki, P., Az 1939-es kárpátaljai események lengyel nézőpontból, w: Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig. Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai, red. Cs. Fedinec, Bratislava 2014, s. 195–210.

Deák I., Európa próbatétele. Együttműködés, ellenállás és megtorlás a második világháborúalatt, Budapest 2015.

Dékán I., Vihar Ukrajnában, Budapest 1945.

Dékán I., D. Kardos É., Utak és ösvények, Budapest 1975.

Dorril S., MI6: inside the covert world of Her Majesty’s secret intelligence service, New York 2002.

Fabinyi J., A m. kir. 13. honvéd gyaloghadosztály az anyagi vezérkari tiszt szemszögéből 1943–1944, „Hadtörténelmi Közlemények”, 2 (1991), s. 123–157.

Farkas F., Tatárhágó visszanéz, Buenos Aires 1952.

Fedinec Cs., Pahiria O., Mizh vijnoiu ta myrom: vidnosyny mizh OUN i UPA ta zbrojnymy sylamy Uhorshchyny (1939–1945) Litopys UPA, „Hadtörténelmi Közlemények”, 1 (2015), s. 280–285.

Fedinec Cs., „A magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja” 1938–1944, Budapest 2015.

Fedinec Cs., Szakál I., A Hucul Köztársaság: történelem és emlékezet, w: Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok Magyarország területén (1918–1921), red. V. Szeghy-Gayer, Cs. Zahorán, Budapest 2022, s. 201–225.

Fóris Á., A magyar megszálló politika a szovjet területeken 1941–1944. Doktori disszertáció, ELTE BTK 2021.

Gelléri A.E., Ukránok kivégzése, „Nyugat”, 1 (1936), s. 24–28.

Gerencsér T., Grad M., Mitrovits M., Flaga węgierska nad Wisłą. Z dziejów placówki dyplomatycznej Węgier w Warszawie, Warszawa 2017.

Godó Á., Magyar-lengyel kapcsolatok a második világháborúban, Budapest 1976.

Ujszászy István vezérőrnagynak a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései, red. Gy. Haraszti, Z.A. Kovács, Sz. Szabolcs, Budapest 2007.

Hartyányi J., Az elrejtett igazság – Прихована правда, Budapest 2004.

Hidvégi L., Harctéri emlékeim az ukrán nemzeti partizánokkal, 1944, „Honismeret”, 1 (1993), s. 38–40.

Hory A., Bukaresttől Varsóig, Budapest 1987.

Hudanych V., Mi volt a Kárpáti Szics?, w: Kárpátalja 1938–1941. Magyar és ukrán történeti közelítés, red. Cs. Fedinec, Budapest 2004, s. 37–53.

Jekelcsik S., Ukrajna története. Egy modern nemzet születése, Budapest 2014.

Joó A., Kállay Miklós külpolitikája. Magyarország és a háborús diplomácia 1942–1944, Budapest 2008.

Kaló J., Szombathelyi Ferenc vezérezredes önéletrajza és védőbeszédének vázlata, „Hadtörténelmi Közlemények”, 2 (2011), s. 594–631.

Kádár Gy., A Ludovikától Sopronkőhidáig, Budapest 1978.

Kemény G., Verhovina feltámad. A ruszin sors könyve, Budapest 1939.

Kilyén K., Fennmaradni! Beszélgetések életről, halálról, örömről, szenvedésekről, Marosvásárhely 1997.

Kiss Á., Magyar újságok Kárpátalján az első csehszlovák köztársaságban, Budapest-Ungvár 2020.

Kolontári A., Magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok 1920–1941, Budapest 2009.

Krajcsír L.: Gereblyével a banderisták ellen – Csehszlovákia háborúja az Ukrán Felkelő Hadsereggel, 1945–1947. https://ntf.hu/index.php/2022/05/12/gereblyevel-a-banderistak-ellen-csehszlovakia-haboruja-az-ukran-felkelo-hadsereggel-1945–1947/ (dostęp 7 marca 2024).

Lakatos G., Ahogyan én láttam, Budapest 1992.

Lagzi G., Ellenzékiség és együttműködés között. Ukránok a két világháború közötti Lengyelországban (1918–1939), Budapest 2015.

László Á., Egy sors, egy század. Fábry Pál élete mozaikképekben, Budapest 1997.

Lebovics V., Bonkáló Sándor és az ukrán szak Budapesten, w: A magyar-szláv kapcsolatok: múlt és jelen című nemzetközi tudományos konferencia tanulmánykötete, red. J. Csehily, V. Végvári, R. Wołosz, Pécs 2017, s. 129–139.

Marples D.R., Heroes and Villains. Creating National History in Contemporary Ukraine, Budapest 2007.

Motyka G., Ukraińska partyzantka 1942–1960. Działalność Organizacji Ukraińskich Nacjonalistów (OUN) i Ukraińskiej Powstańczej Armii (UPA), Warszawa 2006.

Nagy L., A Nyírtelek-Varjúlaposi gyűjtőtáborok története 1939–1944, w: Nemzetek ésbirodalmak. Tanulmányok dr. Kávássy Sándor 70. Születésnapjára, red. I. Czövek, Nyíregyháza 2005, s. 193–204.

Nándori P., A Marseille-i gyilkosság nemzetközi jogi vonatkozásai, Budapest 1972.

Necze G., Kárpátalja az állambiztonsági jelentések tükrében, w: Kárpátalja 1938–1941. Magyar és ukrán történeti közelítés, red. Cs. Fedinec, Budapest 2004, s. 119–147.

Ormos M., Merénylet Marseille-ben, Budapest 1984.

Пагіря О., Роман Шухевич у Карпатській Україні (1938–1939), ,,Український Визвольний Рух”, 10 (2007), s. 171–185.

Пагіря О., Взаємини між угорською армією та українським визвольним рухом на Прикарпатті влітку 1941 року, „Український Визвольний Рух”, 13 (2009), s. 105–133.

Pahirja O., Fejezetek az ukrán felkelő hadsereg és a magyar megszálló csapatok kapcsolattörténetéből: Volhínia és Dél-Polisszja, 1943–1944, „Hadtörténelmi Közlemények”, 2 (2011), s. 496–512.

Пагіря О., Угорський фактор в українсько-польських відносинаху 1943–1944 рр., w: Волинська конференція: через історію до порозуміння, red. A. Шваб, Luck 2013, s. 86–94.

Pahirja O., Út a paramilitáris szervezettől a fegyveres honvédelemig: a Kárpáti Szics, w: Kárpáti Ukrajna: Vereckétől Husztig. Egy konfliktustörténet nemzeti olvasatai, red. Cs. Fedinec, Bratislava 2014, s. 117–155.

Пагіря О., Між війною та миром: відносини між ОУН і УПА та збройними силами Угорщини (1939–1945), ,,Litopys UPA”, Toronto-Lviv 2014.

Polner Ö., Ukránok és Ukránia, „Budapesti Szemle”, 738 (1939), s. 129–152.

Pócs N., Varjúsereg. Kováts Tivadar és a magyar fajvédelem láthatatlan útjai, Budapest 2022.

Поп И., Энциклопедия Подкарпатской Руси, Ungvár 2001.

Ravasz I., Magyar katonák és az ukrán nemzeti partizánok, w: …és újfent hadiidők! (avagy a „boldog békeidők” nem térnek vissza) 1939–1945, red. I. Ravasz, Budapest 2005, s. 124–129.

Rjabcsuk M., Két Ukrajna, Budapest 2015.

Rossoliński-Liebe G., Stepan Bandera. The Life and Afterlife of a Ukrainian Nationalist. Fascism, Genocide, and Cult, Stuttgart 2014.

Rudling Per A., The OUN, the UPA and the Holocaust: A Study in the Manufacturing of Historical Myths, Pittsburgh 2011.

Samuś P., Badziak K., Matwiejew G., Akcja „Łom”. Polskie działania dywersyjne na Rusi Zakarpackiej w świetle dokumentów Oddziału II Sztabu Głównego WP, Warszawa 1998.

Statiev A., The Organisation of Ukrainian Nationalists as the Leader of a Unique Fascist Armed Resistance, w: Violent Resistance. From the Baltics to Central, Eastern and South Eastern Europe 1944–1956, red. M. Gehler, D. Schriffl, Paderborn 2020.

Szabó M., A jó kommunista szilárdan együtt ingadozik a Párttal. Előadások a kommunista pártok történetéről és a fekete-piros-fehér-zöld színre festett sztálinizmusról, red. A. Jankó, Szeged 2013.

Szakál I., Ügyvéd, kormányzó, népbiztos. Stefán Ágoston története, ,,Közoktatás”, 1–2 (2018), s. 29–31.

Szent-Iványi D., Visszatekintés 1941–1972, red. N. Szekér, Gy. Kodolányi, Budapest 2016.

Tóbiás Á., Megmentett hangszalagok. A megálmodott Magyarország (beszélgetések, emlékezések), Budapest 2015.

Török A., Harcban a keleti széllel – Korponay Miklós vezérkari százados életútja, w: Utak és útkereszteződések. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére, red. B. Bank, Budapest 2013, s. 109–120.

Tusiński B.K., Męczeństwo duchowieństwa rzymskokatolickiego na terenie archidiecezji lwowskiej obrządku łacińskiego w latach 1900–1946, Wrocław-Świdnica 2018.

Ungváry K., Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944. Esemény – elbeszélés – utóélet, Budapest 2015.

Vegesh M., Hrecheniuk N., A galíciai ukránok és Kárpátalja 1938–1939-ben, w: Kárpátalja 1938–1941. Magyar és ukrán történeti közelítés, red. Cs. Fedinec, Budapest 2004, s. 53–71.

Вегеш M.M., Чаварга, А.П., В обороні Карпатської України: Карпато-Українська держава та світове українство (1938–1939), Ужгород 2021.

Kárpátalja évszámokban, 1867–2010. Studia regionalistica 3, red. M. Vehes i in., Ungvár 2011.

Yekelchyk S., Nemzetépítők csapatai? Lázadás és ideológia az ukrán polgárháborúban, w: Háború béke idején. Paramilitáris erőszak Európában az első világháború után, red. R. Gerwarth, J. Horne, Budapest 2018, s. 133–155.

Зайцев О., Fascism or ustashism? Ukrainian integral nationalism of the 1920s-1930s in comparative perspective, „Communist and Post-Communist Studies”, 2 (2015), s. 183–193.

Zawaduk A., An Affair to Forget: The Organization of Ukrainian Nationalists’ Fateful Relationship with the Abwehr, „The Corvette”, 2 (2014), s. 98–115.

Zima M., Węgrzy wobec Powstania Warszawskiego, Pruszków 2016.

Prasa:

Esti Ujság, 1941, 1944

Függetlenség, 1934

Kárpáti Híradó, 1941

Kossuth Népe, 1947

Magyar Futár, 1941

Magyar Nemzet, 1941

Magyarság, 1930, 1933, 1944

Népszava, 1930, 1931, 1939

Pesti Hírlap, 1944

Pesti Napló, 1939

Sorakozó, 1939

Uj Nemzedék,1930

Ujság, 1941

Historia mówiona:

Wywiad Autora z Saly Noémi, Budapeszt, 16 maja 2022 (w zbiorach autora).